Néha Te is beleesel abba a helyzetbe, hogy nem egy nyelvet beszélsz a pároddal, kollégáddal, főnököddel? A mai kor egyik általános problémája, a nem megfelelő kommunikáció. Ez részben adódik abból, hogy mindannyian fel vagyunk pörögve és túlterheltek vagyunk. Ebben a rohanó világban egyre inkább rá vagyunk kényszerítve arra, hogy a gondolataink már jóval a beszédünk előtt járjanak. Ilyenkor csak mi vagyunk képben a mondandónkkal, de a külső hallgató számára olykor félreérthetően beszélünk. És mint tudjuk, a magyar nyelvnek vannak szépségei és sokszínűsége. Ha csak egy-egy kötőszó vagy jelző kimarad, máris más értelmet is kaphat a beszédünk. A másik általános probléma, hogy sokszor fáradtak és dekoncentráltak vagyunk, így nem tudjuk teljes figyelmünket a beszélgető partnerünk felé fordítani. Ilyenkor, ha mi nem hallunk meg egy-egy szót, akkor visszafelé ugyanez történik.... máris másképp fogjuk értelmezni a beszélgető társunk közlendőjét. A nem megfelelő kommunikáció pedig rögtön egy konfliktus forrásává válhat. Munkahelyünkön a belső kommunikációt megkönnyíthetjük azzal, ha a fontos dolgoknak mindig írásban adunk hangsúlyt. Azaz, ne csak mondjuk a főnökünknek, hanem erősítsük meg írásban, e-mailben is a megbeszélteket. Az ilyen "memo"-k különféle megbeszéléseket követően is megkönnyítik az azonos értelmezést. Később pedig könnyedén tudunk rá hivatkozni, ha valaki rosszul vagy máshogyan emlékszik valamire. A családunkban pedig próbáljuk a fontos dolgokat nyugodt körülmények között megbeszélni. Olyankor ne rohanjunk, üljünk le és próbáljuk teljes figyelmünket a beszélgetésre irányítani. Beszédünk olyankor legyen nyugodt és átgondolt. Pontosan fogalmazzuk meg a közlendőnket, ne rébuszokban beszéljünk. Különösen fontos ez egy férfi-női párbeszéd esetében. Egy jól működő párkapcsolatban szokták mondani, hogy fél szavakból is megértjük egymást. Igen, ez részben igaz is, de azért a másik sem gondolatolvasó. És mint tudjuk a férfiak és a nők agya alapvetően más "rugóra jár" :) Fogalmazzunk tehát konkrétan és közérthetően a beszélgetőpartnerünk számára. Az információcsere ne konfliktus, hanem kölcsönösen érthető eszmecsere legyen ;)