Az a bizonyos szétdobált koszos zokni...
2018. máj. 1. 12:37
Biztosan naponta vannak olyan bosszantó apróságok, amelyeken idegeskedsz. Miért dobálja szét a párod a koszos ruháit, miért nem tudja betenni a piszkos tányért a mosogatóba, miért fekszik be ruhástól az ágyba, stb. Ezek nem nagy dolgok, de mégis egy egy kiadós veszekedés melegágyai. A férfi nézőpontja szerint Nem mindegy, hogy hol van az a ruha?, Miért kell folyton rendnek lenni?, Majd később elrakom..., Van fontosabb dolgom is..., Most pihenek..., stb. A nő szerint: A koszos ruha vagy edény nem fog magától bemászni a szennyes tartóba, mosogatóba... Miért nem tudja Ő betenni?, Miért kell folyton nekem robotolnom? Miért nem figyel rám, segít nekem? Két különböző nézőpont. Hogyan tudnánk mégis közelíteni ezt a kettőt egymáshoz? Először is értsük meg egymás ellentétes működését. Nem vagyunk egyformák. Ez adódik a nemiségből, a neveltetésből, szokásrendszerből. A férfi alapvetően a "vadászó" a "pénzt-hozó", "családfenntartó". Otthon csak megpihenni szeretne. Nem rosszindulatból, direkt kiszúrásból ad plusz munkát a nőnek - ezt fontos megérteni! Hiszen ő azt sem várja el, hogy folyton rend legyen körülötte. Mert neki nem az a legfontosabb. Ő tökéletes jó érzéssel tud a szemétkupac közepén is ülni és távirányítót nyomogatni :) De a nő! Neki az otthon, a rend sokkal fontosabb. Szeret kiszolgálni, harmóniát teremteni. Olykor mégis szemrehányóan, mártírnak éli meg önmagát, amikor a saját elvárásainak próbál megfelelni. Természetesen egy jól működő párkapcsolatban időnként ki kell lépnünk saját szerepünkből és rálátni a másik igényeire. Olykor olykor a kedvére tenni a másiknak. Érdemes közös szabályokat is kialakítani, ami mindkét fél számára elfogadható. A férfi előbb megnézi nyugodtan a meccset, majd leviszi a szemetet. A nő pedig maga miatt rámol el és nem veszi szándékos bosszantásnak a férfi hanyagabb stílusát. Ne hagyjuk, hogy ezek az apró bosszúságok negatív érzéseket hozzanak a felszínre a párunkkal szemben. Gondoljunk csak vissza szerelmünk hajnalára. A rózsaszín köd időszakában egyáltalán nem zavart bennünket, hogy jóllakottan felállt az asztaltól és otthagyta a koszos tányért. Örömmel szolgáltuk kis és pakoltunk el utána. Persze az idő múlik és a hétköznapok hétköznapokká válnak. De mi lenne, ha nem ezekre helyeznénk figyelmünk nagy részét. Hanem nap mint nap, szeressünk bele újra és újra életünk párjába. Lássuk meg a jó oldalát. Hiszen mi sem vagyunk tökéletesek. Nézzük magunkat az Ő szemén át.. folyton csak teszünk veszünk, csupa "fölösleges" dolgot csinálunk, ahelyett, hogy leülnénk mellé a kanapéra meccset nézni :) Minden csak nézőpont kérdése tehát. Szeretettel, szerelemmel gondoskodjunk és a pozitív dolgokra koncentráljunk. Felesleges nagyítót tartva a szemünk elé folyton a bosszantó, jelentéktelen apróságokat felnagyítanunk. Lásd meg amit látni szeretnél! (és ne a koszos zokni legyen az ;)
